Napjainkban kevés dolog foglalkoztatja annyira az emberiséget, mint a generatív mesterséges intelligencia. A gondolkodó és teremtő számítógépek alapjaiban alakíthatják át a társadalmak szerkezetét és működését; a kilátások legalább annyira ígéretesek, mint amennyire félelmetesek. Míg azonban az átlagemberek leginkább szövegíró, képalkotó, zeneszerző mesterséges intelligenciával találkoznak, a tudomány ennél jóval fantáziadúsabb területeken igyekszik felhasználni a technológiát. Ilyen terület az innovatív anyagok kutatása és létrehozása. A speciálisan felkészített mesterséges intelligenciák ezerszámra képesek elméletben kombinálni és megtervezni újszerű, fantasztikus adottságokkal és jellemzőkkel rendelkező anyagokat. A tapasztalat azonban ugyanazt mutatja, mint a többi területen: az így létrehozott „receptek” egy része egész egyszerűen nem működik. Az atomok szintjén, elméletben megtervezett modelleknek elenyésző százalékát lehet a valóságban is előállítani – vagy azért, mert eleve ...